2009. február 14., szombat

Boldog Valentin napot! :)



Ez a dal került a scrap.hu februári kihívására készült oldalamra. Végtelenül egyszerű a szövege, de közben végtelenül ötletes is. Imádom. Az oldalhoz egyszerre használtam Juca digitális Valentin készletét és a hagymányos kit klub készletet is. Használtam még textilt (a jobb felső sarokban Love, Elsie textil matricát), amit kicsit öregítettem tintával és festékkel, mert túl élénk volt, plusz a love feliratot kiemeltem a piros folyékony gyönggyel. Használtam formalyukasztót, egy cakkos kört, csak nem igazán látszik, mert a pauszra pecsételt madárka alá tettem.
A képek egyike akor készült, mikor még csak barátok voltunk, a másik pedig kapcsolatunk első hónapjában kb. Ágika első kép oldaláról jött az ötlet, úgyis régóta őrizgetem bescannelve őket a gépen.
Odabiggyesztettem még egyetlen mondatot a tanulásról is a kép fölé, hiszen a másik kit klubos oldalnál már hosszú kommentben fejtegettem, miket tanultam Palitól.

Akkor a sok duma után itt a két oldal is:



Ez utóbbi nem ilyen ferde élőben. Többen kérdeztétek a galériában, hogy hogy, hol készültek ezek a képek. Tehát Zsóryban, a kert végében két éve még egy ronda beton fal volt, amire Lillával ördögszarvat és glóriát rajzoltunk aszfaltkrétával.
Utána már csak odaálltunk Palival és bohóckodtunk, Lilla meg kattogtatott. Ilyen egyszerű.

Az ötlet Elsie Flannigantől jött, a blogján láttam 2007. októberében hasonló képet. Bár ott már nem találtam meg, feltöltöm ide a gépemre lementett változatot.

Ja, és örömmel jelentem, hogy a betonfal azóta ilyen szép formát öltött tavaly nyáron. Sőt, azóta tovább zöldültek arra a növények és a borostyán is kezdi szépen befutni a rácsot.

2009. február 1., vasárnap

Téli Mátra

Igen, megcsináltuk! Még ha csak az S-es távot (19 kilométer, Mátrafüred-Lajosháza-Mátraháza-Mátrafüred) és 10 perccel a szintidőn túl is, de megcsináltuk.... a miénk. :)
Mióta Pali együtt dolgozik Istivel, többször is voltunk túrázni velük, de ez a mostani azért különleges a szememben, mert most élveztem először, igazán, teljes szívvel, elejétől a végéig a túrát. Nem mondom, hogy könnyű volt, vagy ne lenne izomlázam, de most először egy percre sem gondoltam, hogy bárcsak otthon maradtam volna. Jó volt, na!
Nem volt könnyű a terep, bár Mátrafüredről laza, szinte tavaszias időben indultuk, de ahogy haladtunk fölfelé, jött a saras, térdig dagonyázó terep, majd Háza után már a hó is. Az elején még eljátszottunk a fotózással és az "uzsonnával", és végül emiatt maradtunk le kb. 10 perccel a szintidőről. :( Az utolsó 6-7 kilométer felét biztosan futva tettük meg Orsival, már nem érdekelt, hogy mekkora pocsolyába lépünk, vagy mennyire leszünk sarasak. Élmény volt, várom a következőt. És persze nem hagyhatok ki pár képet.

Itt még derűsen az első pár kilométer után.
Magaslesen, ahol eljátszottunk az időt.

Az első ellenőrző állomás. Ki mondta, hogy nem pirultunk ki?
Mátraházán, a második állomáson. Itt már hó is volt. Én ezen a télen most láttam ilyet először.Elindultunk visszafelé.

És egy kis panoráma fotó. Téli Mátra, vagy globális felmelegedés? :)