2008. május 4., vasárnap

Nemzet(köz)i Scrapbook Nap

Rég nem írtam ide semmit. Mentségemre szolgál, hogy mostanában tényleg nagyon sok dolgom van. Itt van két hosszú hétvége is egymás után és mit csinálok???? Pécsen ülök egyedül a szobámban egy hülye gép előtt és pötyögök egész nap. Vagy németet tanulok. Kint pedig hét ágra süt a nap. :( Na nem baj, csak vége lesz ennek is egyszer.

Tegnap volt a nemzeti scrapbook nap Amerikában. (Bizony, nekik ilyen is van! Még ha nem is munkaszüneti nap...) Úgyhogy a scrap.hu-n úgy gondoltuk, mi is megünnepeljük ezt a jeles eseményt egy kis esti online szkreppeléssel. Egyúttal ez volt a főpróbája az oldalon található új chatnek is. Nagyon sokan összegyűltünk és szerencsére mindenki jól érezte magát, éjfél után pedig az elkészül oldalak is felkerültek a galériába. Én pedig csak tátottam a számat, mennyi hangulatot és variációt ki lehet hozni egyetlen ötletből.

Az én oldalam a dédimamámról készül, az egyetlenről akit igazán ismerhettem. Gyerekkoromban rengeteget vigyázott rám, ő csinálta a legistenibb fokhagymás pirítóst és Earl Grey teát. ;) Nagyon sajnálom, hogy csak az én emlékeimre tudok támaszkodni és sosem faggattam őt a sajátjairól. Persze tíz évesen még nem az érdekli a legjobban az embert, hogy vajon a dédi milyen volt fiatalon. (Persze ez sem teljesen igaz.... mamáéknál a kedvenc meséim mindig úgy kezdődtek, hogy amikor apa akkora volt, mint te... de miért mindig csak apáról akartam hallani?) Nos, ha tehetném, akkor ma sokat faggatnám. És el is határoztam, hogy sokat fogom faggatni azokat, akiket még lehet.

Ez pedig egy digitális oldal a másik ági dédpapámról. Őt egyáltalán nem ismertem, de nagyon szeretem ezt a régi képet róla ami 96 éve készült!!! Az I. világháborús frontról küldte, a hátulja egy képeslap, amin a címen kívül csak ez állt: "Szeretet és tisztelet jeléül küldi a frontról Lajos" Az oldal a scrap.hu gyorskörös kihívására készült, Szöszmöszi feladványára. Itt és az ezt megelőző bejegyzésekben láthatjátok a többi megoldást is.

Illetve még két oldal, megint hagyományos.
Az egyiken anyai nagymamám fiatalon (úgy látom, megint elkapott a nosztalgia hullám). Őt mindenképp faggatni fogom, ha legközelebb találkozunk! Messzi mamának hívjuk, mert elég messze élnek tőlünk, bár inkább csak gyerekkoromban tűnt az a 2-3 óra út olyan soknak.

A másik pedig tesóm tablóképe. Régóta várt már szkreppelésre. Érdekessége, hogy az oldal kép nélkül készült és csak itthon találtam ki, mi is kerüljön az üres helyre.

2 megjegyzés:

Budaházi Brigitta írta...

Szilvi, nekem ezek közül az oldalaid közül a "dédim" a kedvencem. Nagyon szeretem ahogy ezeket a BG papírokat felhasználod. Az egész megint olyan szépen átgondolt, ízléses, szeretetteli, meleg. Jó ránézni nagyon.

Hámos Beáta (betsie) írta...

Nekem tetszik az összes oldalad. Annyira 'Szilvis'. A BG papírokat tényleg annyira jól fel tudod használni, csak csodálom!