Pécs felé a vonaton körvonalazódni kezdett bennem egy új oldal. Pálesszal karácsonykor jöttünk össze négy éve és lassan homályosodni kezdenek az emlékeim, milyen is volt mielőtt járni kezdtünk és hogyan alakult a mi kis szerelmi történetünk. A képválasztás egyértelműnek tűnt, egy négy évvel ezelőtti fotó, ami koliban készült, vizsgaidőszakban. Valahogy nagyon szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre, mert bár sokat kellett tanulnom, de mégis megkönnyítette az egészet a friss szerelem élménye :) Mivel ez az oldal igen sok kommentárt igényelt, így eleget törtem a fejem, milyen is legyen az elrendezés. Aztán ma véletlenül rátaláltam az oscraps.com új kihívására, ami pont arról szólt, hogy mesélj el egy hosszú történetet, légy őszinte, írj jó hosszú mesét, mindez egy egyszerű sablonnal támogatva.
Mivel a szöveg elég személyes, kicsit elhomályosítottam. Íme az eredmény:
Mivel a szöveg elég személyes, kicsit elhomályosítottam. Íme az eredmény:
Felhasznált anyagok: sablon - taylormade journaling challenge, krétázott keret -NRJ, minden más - ksharonk design.
4 megjegyzés:
Hmm. :(
Pedig úgy elolvastam volna! :)
Egyébként nagyon szép oldal lett!
Nagyon szép oldal! És okos dolog az emlékek megerősítése ily módon, mert pontosan ezek a szép régi érzések és közös élmények erősítenek megy egy kapcsolatot később. Nem szabad hagyni hogy elhomályosodjanak!
Juj, de kis édesek vagytok ezen a 'régi' képen!!! Nagyon tetszik az ötlet és a megvalósítás, igazi emlékmegőrző oldal! :)
Ez az oldalad pont az egyszerűsége miatt, és a jótékonyan árulkodó érzelmek miatt olyan szép. Jó látni Titeket a kezdeti időkben (is). :)
Megjegyzés küldése